Egy fi s egy lny
Hvs nyri jszakn egy lny bolyong, siratja a szerelmt, nha hangosan zokog. Csaldott kis szve csak a firt dobog, s emlk-kpek destik a bnatot. Maga eltt ltja magas termett, szke hajt, mosolyg kk szemt. Ltja a fi ajkn a kedves nevetst, ltja inteni, ahogy kzeleg fel… Hirtelen tmad szl fjja el a kpeket, a rzsaszn vilgbl stt este lett. A lny padon l a szomor fz alatt, szembl szntelen folyik a knnypatak. Lpsek neszt hozza a ksza szl, jell annak, valaki kzeleg fel. Valaki flve rinti a vllt, s halk a hangja, csupa megbns… - „Krlek, bocsss meg, nem tudtam mit teszek!” A lny lassan felemeli a fejt, s szemben tallja htlen kedvest. – „Hagyd abba!” – kiltja hirtelen, s pofon csattan a hvs jjelen. A fi ll, s nz a lnyra. Nem rzi g arct, csak gytrd szvt. a lny ajka nma, arcn keser megvets. Csak ll, s a fi trli knnyes kt szemt. Sokig lltak gy? Maguk sem tudjk. Aztn a fi szl, hangja megremeg: „Bocsss meg!” A lny megrzza fejt, annyit mond csak: „Nem tudok!” Ajka szomor mosolyra hzdik, aztn htrafordul s magra hagyja a fit. Nhny lps mlva halkan felzokog s sietve eltnik a fk kztt. S a fi vllt rzza a hangtalan zokogs s egyre homlyosabban lt a knnyeken t… Eltte tvol egy homlyos kis alak, a lny volt, ki lehajtott fejjel lassan bandukolt. Lptekre lett figyelmes, de nem nzett htra, rohanni kezdett, tudta mg nhny lps s jn az ttest… A kanyar mgtt egy fnycsva tnt el. A lny nem gondolt msra, mr hatrozott. „Mg nhny lps s meghalok!” De a kamion megllt s rezte, valaki megrntja karjt. Szemben knnyes kk szem tekint, majd a fi megszlal halkan, alig rinti. – „Nem tudok nlkled lni!” Nem szl tbbet, csak nzi a lnyt, mert arca lassan feldereng. Mosolyra hzdik a keser szj, s a kt karja mr a fi vlln. Msik kt kz indul tnak, maghoz hzza a lnyt. leltk egymst szorosan, krlttk megsznt ltezni a vilg. Csapdott az ajt, a kamion eltt a sofr llt. Htratolt sapkval, mosolyogva figyelte a cskolz prt! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
