A legújabb idézetek az oldaon jó olvasgatást !!
Szerelmes idézetek
"Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelõl sütne ránk a nap."
"A szerelem azé, aki szeret, nem pedig azé, akit szeretnek."
"Két ember között a legrövidebb út egy mosoly."
"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhõjén, mely ragyog,
És rajta túl derengõ csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod, hogyha megkeres,
Mint napsugár, ha csillan a tetõn,
Holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érzem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!"
"Mint szakadék szélén orült zenész,
úgy táncolok szíved peremén.
Ránts magaddal!....hogy szárnyak nélkül is
repülhessek feléd!"
"Élvezem én az életem veled
Hívogat a szavad, simogat a kezed
Ajkaink összesimulva
Csókod édesen olvad ma
Szívem epedve reád vár
Mi az mi téged rabként zár
Nem enged hozzám szabadon
S én kívül maradok a falakon
Nem bírom soká nélküled
Hívó szóm mért nem leled?
Míg kétségek között remélek
Szerelmes vágyban elégek."
"Csillagokat nézel, szép csillagom.
Ég ha lehetnék, két szemedet nézném csillagom ezreivel."
"Ne félj hát, mert veled vagyok...
Ne félj, mert megváltalak, neveden szólítalak, az enyém vagy
Ha tengereken kelsz át veled leszek
És ha folyókon, nem borítanak el ...
Mert drága vagy szememben, mert becses vagy nekem
És szeretlek!"
"Szeretném ajkad izét szomjazni olthatatlanul,
tested melegét magamba szívni, láthatatlanul
ott lenni minden jóban,
minden kimondott mondatodban,
az ételeidben a mosolyodban,
lépéseid ritmusában, sóhajaid párájában,
minden gondolatodban."
"Szeretnék szemed kútjába merülni,
mélyére szállni, s odalenn
megérinteni, ha már egyedül vagyok
a végtelent."
"Addig kerestelek,
míg meg nem találtál
- s hogy ez megeshetett,
úgy érzem :becsesebb
életnél, halálnál."
"Vakon vágtázva is, és át tûzön-vízen,
megmértük végre: mekkora lehet Két végtelen!
- Se gyõztesen, se vesztesen,
félálomban suttogjuk: i g e n.
Álmunk mély és teljes legyen.
S hogy nappal is rólunk álmodjon a Szerelem:
ébredj velem,
Jobbik Felem,
ÉBREDJ VELEM!"
"Az vagy nekem, mint földnek az ég.
Az vagy nekem, mint égnek a kék.
Az vagy nekem, mint télnek a hó."
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
"Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgõ, s áradó vagy bennem, mint a lét
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kõben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
a zizzenve röppenõ kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben, s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belõlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap,
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
a téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon, és csöppje hull a méznek
s mint szivárvány golyó ragyog a terítõn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még idõm
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felém int,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnyéka lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagyok más világ
s idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hûs tenyeredben."
Az az ember, akit bennem szeretsz,
természetesen jobb nálam:
én nem vagyok ilyen.
De te szeress, és én majd igyekszem,
hogy jobb legyek önmagamnál."
"Rohanj hozzám, de csak hozzám
Ne hozz semmit nekem csak magad!
Nem vagy álom, nem vagy emlék,
Nem vagy elfelejtett gondolat!
Hagyd az ajtót tárva-nyitva
Rohanj hozzám, hogy már lássalak...
Vedd könnyen, ami nehéz velem
Tedd többé, ami kevés nekem
Ölelj engem, erõsebben
Bûvös körödben vágy éget el
Rohanj hozzám, de csak hozzám,
Ne szaladj el tõlem hirtelen...
Vedd könnyen, ami nehéz velem
Tedd többé, ami kevés nekem... "
"Írnom kell, rólad, rólam,
érzéseimrõl, neked, magamnak.
Örök igazság: a szerelem
a legnagyobb, a legszentebb
dolog, mit ha nem ismersz
nem vagy nõ, nem vagy férfi.
Kell valaki, aki megért téged,
kell, hogy úgy érezd megérted.
Valaki, ki úgy érzed, szeret,
s a csókodtól, mint egy levél megrezeg.
Vele álmodsz, vele ébredsz fel.
Keresed, örülten, vágyaktól vezérelten
s ha megleled, s azt hiszed, a tied,
soha el nem veszted, mint esõcseppet
a végtelen tenger, elnyel, magába fogad
a csoda, a gyönyörû, tiszta, mély szerelem.
Elvarázsolódsz, megismerkedsz, a barátod lesz,
a varázs, a mágia, az ezerszer-ezer csoda,
megnyugszol, béke lesz a szívedben,
és ha ez az igazi, ragyogsz, és ragyogtatsz.
...
Megtalálod az igazit, rád talál a szerelem,
a nyolcadik, a legnagyobb csoda, földöntúli,
mindenek feletti, úgy tekint rád, mint kisbaba
ártatlan szeme minden újra, szépre
csodálkozón, kérdõn: velem is megeshet
valóban, igazán, létezhet?
Minden más értelmét veszti, ócskáshoz kerül,
hisz tündököl, minden mást elhamvaszt a
szerelem vérvörös lángja.
A tiéd, megkaptad, vigyázz rá,
zárd el duplán-biztos páncélszekrénybe:
a szíved közepébe, tápláld, szeress,
és hagyd, hogy szeressenek,
ne akard megmagyarázni, csak
hagyd, cirógatni, végig simítani magadon
az érzést, fogadd magadba, körülölel majd
és megmelegít, akár nyári szellõ, langyos,
kristálytiszta mindenek ura, végtelen óceán.
A szerelmet az élettel együtt,
és annak végéig tanulod, meg soha
nem ismered, a magyarázhatatlan csodát,
nincs képlet, nincs szabály, csak érzetek,
érzelmek, haja fejed magába fogadó
selyme, bársonya, mindig meglepõ,
magával ragadó arca, naponta megcsodálod,
elvarázsol, magához láncol, mint tiszta oxigén,
életet ajándékoz minden nap minden pillanatában.
Ajka, és ahogy csókol, megremegsz, ájulás,
lábaid gyengék, mindenek súlya, a szerelem
nehezedik rájuk, álomtájra, álmok közé repít
oly-oly könnyedén.
Csak az ajkak beszélnek, minden más érdektelen,
elmondják egymásnak a varázsigét, a Titkok Könyvét,
belelapoznak, beleolvasnak,
és rájössz mindez nem földi gyönyörûség,
a csodák-csodáját éled át könnyedén.
Nyakán az inak, megfeszülnek,
és te magadba szívod nõi illatát,
melyhez nincs hasonló, nincs más kábulat,
rácsodálkozol testének minden elrejtett kis
pontjára, szemed színt vált, magával ragad
a gyönyör, nem tudod, mit miért, hol és hogyan,
és õmagába fogad, rád tapad, eggyé válik veled,
megszunik tér s idõ, szerelemvörös betûkkel
íriszébe égeted gondolatod: SZERETLEK!
Szerelempárás testére tekintve
egy érzés, két karodba zárd, öleld, félton, óvón,
nem engednéd, kell, bódítóan kell neked,
minden pillanat minden pillanatában,
örökké, hiszed, a halál is legyozhetõ,
mindig szeretni akarod, vigyázni rá,
táplálni, vigyázni a csodát,
ismételni, csökönyösen ismételni,
mert nem lehet megunni.
Létezhetsz, mert létezik,
szerethetsz, mert szeret,
beszélhetsz, érti szavad,
érti, felfogja, mit mondasz,
de csak rábólint, hisz neki annyira egyértelmû,
mint hogy holnap is lesz egy nap, felkel a nap,
forog a föld. De azért hálás neked, bólint,
õ is így gondolja, amit elsuttogtál:
MEGSZERETTELEK ÉLETRE-HALÁLRA!
Benned találtam ébredésemet,
Ontod arcomra gyönyörû fényedet,
Zerge könnyedséggel megszerzett szívemen
Sóhaj hullik ajkaimmal rád,
Omló bûneimmel, vágy, szerelemmel.
Boldog bensõm megperzselted,
Óhajoddal, röpke csókokkal,
Zajtalan szellemeddel, megbabonázó kacagással,
Sellõm van, egy repesõ, kacagó
Oda illõ szívembe, boldogsággá szeretve."
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fûszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idõ ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tõled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom."
"SZERELMES VERS
Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyû gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.
Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.
Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
Hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!"
"Csillagot láttam
Csillagot láttam a szemedben -
egy könnycsepp volt kibuggyanóban,
még rá is csodálkoztam hosszan,
és fájdalmasan megszerettem,
mert én okoztam."
"A szerelem gyönyörûséges virág, ám bátornak kell lennünk,
hogy irtózatos szakadék szélén szedjük.
"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökereket ereszt egész valónkba,
és gyakran tovább zöldül a szív romjain."
"A szerelem mindent pótol, a szerelmet nem pótolja semmi."
"Nem igaz, hogy a szerelem vak. Ellenkezőleg, a szerelmes olyasmiket lát meg imádottján,
amiket más nem vesz észre."
"A költészet csillaga a szerelem: és egyúttal a szerelem az élet magva is; aki megismerte a szerelmet, örökké él."
"A szerelemben gyöngédség is van, a szerelem vágyik arra, hogy oltalmazzon, hogy jót tegyen, hogy gyönyörûséget adjon - ha ez nem is önzetlenség, mindenesetre az önzésnek csodálatosan leplezett fajtája."
"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, mely annyira erõs, hogy fölemel bennünket, s annyira gyönge, hogy éppoly szüksége van ránk, mint nekünk õreá."
"A szerelem éppoly problémátlan, mint egy jármû.
Csak az a kérdés, ki vezet, ki utazik, és merre visz az út."
"A szerelem megsemmisíti az észt.
Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye:
amikor az egyik megtelik, a másik kiürül."
„Ha valaki utál téged, nincs a világon olyan logika, amivel megnyerheted magadnak.”
Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.
/Albert Einstein/
"Az igaz barát az, aki alaposan ismer téged, de ennek ellenére szeret."
"A jelen picike, szinte láthatatlan dolgaiból, mindig kiolvasható a jövő. "
Az emberekből általában nem az erő hiányzik, hanem az akarat. Victor Hugo
„Légy önmagad s tanuld meg jól: ha majd Magadra lelsz, elveszted mind a bajt."
Nincs arra időnk, hogy ne legyünk őszinték magunkkal és másokkal! Mindig mond meg az őszinte véleményed és az őszinte érzéseid. . .
Az akarok lenni, ami akkor voltam, amikor az akartam lenni, ami most vagyok.
Tanuljuk meg, hogy barátságunkat más iránt addig mutassuk ki, amíg él, és nem a halála után. Scott Fitzgerald
Aki nem szereti haragodat, gyűlölni fogja mosolyodat is.
"Az amnézia egy betegség, amelyben az a jó, hogy az ember mindig új arcokkal találkozik."
Okos legyél, mert a hülyéből sok van!
„Az életedet nem a lélegzetvételek száma határozza meg, hanem azok a pillanatok, amikor eláll a lélegzeted.”
„A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.”
A rég várt is váratlanul ér, amikor végre bekövetkezik.
/Mark Twain/
Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk./Albert Einstein/
A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más? /Albert Einstein/
Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elemntél./Victor Hugo/
... a szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt a valónkba, és gyakran tovább zöldül a szív romjain. /Victor Hugo/
Nézni valamit merőben más dolog, mint látni./Oscar Wilde/
Az igaz szavak nem kellemesek. A kellemes szavak nem igazak.
Az igaz barát, támasz a bajban, „nem igaz” barát meg nincs, mert az nem barát.
Hivatásod legyen: Élni másokért, És mások boldogságában
keresni a magadét!” (Pestalozzi)
"Ha rombadőlnek legszebb álmaid, reményeid el ne hagyjanak, mert sokszor a romok fölött
a legszebb virágok nyílnak." (Goethe)
"Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni."
"Legyél egyéni. Aki követ valakit, az mindig hátul van."
"Két ember között a legrövidebb út egy mosoly!" :-)
"Rövidebb ideig tart valamit jól megcsinálni, mint kimagyarázni,hogy miért csináltuk rosszul." (Henry Wadsworth Longfellöw)
”Idegeskedni annyit jelent, mint önmagunkat büntetni mások hülyeségéért."
Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem.
/Albert Einstein, német-amerikai fizikus/
Bocsáss meg az ellenségeidnek, de jegyezd meg a nevüket. /J. F. Kennedy, amerikai elnök/
Van egy szabály, amit mindig betartok. Nem vagyok hajlandó olyan döntést hozni, amit más is meghozhat.
/Richard Nixon, amerikai politikus/
Hajlamos vagyok azt hinni,hogy feleslegesen járt iskolába, aki nem tanulta meg, hogy a legtöbb tanár idióta.
/Hesketh Pearson angol író/
Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság, de az elsőben nem vagyok biztos.
/Albert Einstein/
Boldoggá az tehet, aki boldogtalanná is.
Van, akit azért gyűlölsz, mert szeretni is tudnád.
„Ha nincs miért meghalnod nincs miért élned sem!”
Ha nem mutatják ki a szeretetet, gyakran nem is érzik. (Shakespeare).
Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem. (Catullus)
Csak az kedves nekünk igazán, akit féltünk elveszíteni. (Anatole France)
A szívre csak egy másik szív lehet hatással. (Caroll O'Connor)
Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret. (Fromm)
Csak szeretve tanulunk meg szeretni.
Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk. (Ismeretlen)
A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján. (Erskine)
Az illat mindig megmarad a rózsát adó kézben. (Hada Bejar)
A szerelmet csak az ismeri, aki reménytelenül szeret. (Schiller)
Úgy élj, hogy a halál, soha, készületlenül ne találjon! (Kempis Tamás)
Az élet csak egy jót ad nekünk: Azé lehetünk, akit szeretünk. (Lope de Vega)
Az igazi szerelemnek megvannak a maga előérzetei és tudja, hogy a szerelem szerelmet gerjeszt. (Balzac)
Ha tiszta volna a lelkiismereted, nem igen félnél a haláltól. (Kempis Tamás)
"A szerelem olyan, akár a szél: nem láthatod, de érzed!"
"Álmokban és szeretetben semmi sem lehetetlen!"
"Minden út az első lépéssel kezdődik”
„Amit szívedbe rejtesz,Lelkednek tárd ki azt,Amit szemeddel sejtesz,Szíveddel várd ki azt.”(József Attila)
„Tévedni emberi dolog, megbocsátani isteni.”
"Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress és fontos leszel!"
"A barátok olyanok, mint a csillagok. Nem mindig látod őket, de tudod, hogy vannak."
"Az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te kinek akarsz látni engem!"
"A szerelem vak! A barátság csendben lehunyja szemeit!"
„Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát,
akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal?”
„Az igazi barát az, aki akkor jön, amikor mindenki más megy!”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
