Az illatok minden pillanatban m�sk�pp hatnak az �rz�kszerveinkre. Ez�rt j� ha a v�s�rl�s el�tt k�r�nk egy illatmint�t, �s azt n�h�ny �ra eltelt�vel �jra megszagolgatjuk.

A parf�m teljes illata h�rom f�zisb�l �ll �ssze. Fejillatnak nevezz�k azt az illatot, amelyet az els� pillanatokban �rz�nk.

Ezt k�veti a sz�villat, amely csak n�h�ny perc ut�n �rezhet�.

Az alapillat pedig csak a f�j�s ut�n f�l-egy �r�val kezd kialakulni, de ak�r eg�sz nap megmarad test�nk�n.

Mindezt az�rt j� tudni, mert amikor parf�m�t v�s�rolunk, nem biztos hogy az az illat lesz a nyer� amit els� benyom�sra j�nak v�lt�nk.

Vigy�zzunk hogy amikor magunkra f�junk vagy cseppent�nk egy kis parf�m�t, �vatosan tegy�k, ne "t�rj�k �ssze" az illatot, azaz a f�j�s ut�n ne d�rzs�lj�k �ssze a csukl�nkat, vagy a csukl�nkat a nyakunkhoz. Az er�s s�rl�d�s hat�s�ra ugyanis a fej-, sz�v- �s alapillat �sszekeveredik, �s nem azt a hat�st fejti ki, amit egy�bk�nt szeretn�nk. Azaz r� sem ismer�nk majd arra a parf�m illatra ami�rt az �zletben m�g epekedt�nk.

Ma m�r a legt�bb illatot test�pol� �s tusf�rd� form�j�ban is megtal�ljuk a parf�m�ri�k polcain. Az illat hat�sa �s tart�ss�ga m�g ink�bb fokoz�dik, ha b�r�nk szinte eg�sz fel�let�n ugyanazt a cs�b�t� arom�t alkalmazzuk. �gy ak�r egy �rint�s vagy apr� mozdulat alkalm�val is meg�rezheti partner�nk illatunkat.

A parf�m�ket h�rom csoportba soroljuk aszerint, hogy vir�gos, gy�m�lcs�s vagy f�szeres, keleties az illata.

Fontos tudni, hogy az sem mindegy, hogy a nap mely id�szak�ban milyen tipus� illatot haszn�lunk, nappal a k�nnyedebb, visszafogottabb gy�m�lcs�s-vir�gos, est�re viszont a kicsit �desebb, nehezebb illattal ejthetj�k rabul a f�rfisz�veket